Folyt. köv. az előző poszttól, ha azt még nem olvastad, akkor kérlek kezdj ott. Az alkatrészek megérkeztek, vám ide-vám oda. A munkahenger mellé pedig még egy top500 katalógus is került a dobozba. Azt hiszem, ezek sejtik, hogy lesz még rendelés. Valószinüleg nem véletlenül...

Amúgy a kedvenc alkatrészem a 0815-ös számot kapta. Éljen soká az angol humor!

Szerencsére a hétvégén pont az autó mellé tudtam kerülni, igy a kellemes novemberi 12 fokban nekiláttam a hiba feltárásának és reménykedtem, hogy javitásnak is. Ahogy a cim is mutatja, bizony könyékig bele kell mászni az autóba. Jó dolog a középmotor, de kimondottan szivás, ha az adott alkatrészek, tudjátok, a clutch slave cylinder lent csücsül a váltó mellett. Még a múltkor kerestem a csomagtartós szerelőnyilás felől, de onnan nem is látni. Nem volt hát mese, meg kellett néznem mostmár közelről a szerelőablakot, ami a kalaptartó felől érhető el. Ehhez először a vászontetőt kell belülről kicsatolni, majd előrefele felnyitni. Utána már csak a szigetelést kell kiszedni és voilá, már csak 11 darab csavar állja az utunkat, hogy egy kicsit kevésbé limitáltan férjünk hozzá a motorhoz. Na persze, még ez sem fogja azt a luxust adni, mint egy orrmotoros szerelés.

Ez itt már kérem luxus:

És higyjétek el, innen már majdnem látni a tettest. Ja, hogy nem látod? Nem véletlenül. Amúgy a levegőszűrő dobozánál kell megközeliteni.

Innen már tényleg népünnepély, gondoltam magamban, aztán hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem fogja könnyen adni magát. Két út állt előttem: vagy megpróbálom lekönyörögni(alacsony sikerességi rátaval kecsegtetve), vagy legalább a légtelenitő csavarját megpróbálom meglazitani és kilégteleniteni a rendszert. Megküldtem egy adag csavarlazitóval és vártam.

Nem árulok egy nagy titkot, hogy a két tartócsavart nem tudtam kilazitani, mivel sem hely nem volt a művelethez, sem erőkar. Kellene jó nagy hosszabbitó a racsnishoz hozzá. Viszont a légtelenitő frankón megindult, úgyhogy megkértem a jobbik felemet, hogy szálljon be a kocsiba pumpálni és tartani a pedált. Kicsit nehéz megoldani egyedül, bár nem lehetetlen, egy fórumban seprűnyél volt a megoldás. Szerencsére, már profin ment a légtelenités, pumpálás, tartás, lazitás, folyadékpótlás, visszahúzás.
Azt amúgy elfelejtettem eddig mondani, hogy találtam a facebookos csoportban egy MG F - Workshop manual c. pdf-et, ami hatalmas segitségre volt, hiszen step-by-step leirja, mit is kell csinálni.

Annyi levegő volt hátul a munkahengernél, hogy öröm volt nézni a bubik távozását. Illetve, a pedálérzet is folyamatosan javult, elkezdett a teljes úton dolgozni, ránézésre is jobban kijött a munkahenger, arról pedig nem is beszélve, hogy keményebb lett pedál, valami olyasmi érzés, mintha egy angol roadstert vezetne az ember. Párszor eljátszottuk ezt a kört, majd lecsekkoltam elöl is a helyzetet, aztán úgy voltam vele, adjunk neki egy esélyt.
Kulcs a helyére, gyújtás, inditás... és olyan finoman tudtam egyest kapcsolni mint még soha. Te jó ég, de finom lett a váltás. Bár nyitva volt minden ajtó, gurultam előre, gurultam hátra. Úristen, de jó lett! Gyorsan fixre húztam mindent, pótoltam a folyadékot és késznek hirdettem. Már csak a légszűrőházat, a fedelet a 11 csavarral és a szigetelést kellett a helyére visszaimádkozni és becsatolni a tetőt. Rendeltem patentkészletet is, gyorsan pótoltam amit értem, kicsit lepucoltam amit találtam és elmentem egy próbakörre.
Hát, barátom, ez nagyon finom lett, elgurultam a szomszéd faluig, felkapcsoltam ötödikig, meg vissza, ijj, de bitang lett. Végülis a foglalkozás elérte a célját, helyváltoztatásra alkalmas.

Itt tartunk most, egyelőre nincs tovább. Még a váltógombot felrakom és szerintem idénre ennyi. A jövő évi tervekkel később jelentkezem.
<!--
-->
Eredetileg az Adam Drives blogon jelent meg: https://adamdrives.blog.hu/2025/11/16/_10_konyekig